Sokféle roham létezik. Ezek előfordulhatnak egyenként vagy keveredve egymással. A Dravet-szindrómára jellemző, hogy a rohamokat gyakran nem lehet egyértelműen meghatározni.
Ezért elsősorban nem az a fontos, hogy a szülők minden rohamot helyesen be tudjanak sorolni vagy megnevezni, hanem az, hogy minden rohamot alaposan megfigyeljenek.
Ezekre a kérdésekre kell válaszolnia a neurológusnak egy roham után:
§ A roham időtartama percekben
§ Mikor és milyen adagban adták be a gyógyszert?
§ Tudat: tiszta, lelassult vagy hiányzik
§ Izomtónus: görcsös, laza vagy ritmikusan vagy nem ritmikusan rángatózó
§ Mely izomcsoportok érintettek és hogyan? Az izomcsoportok esetleg különböző ritmusban rángatóznak? Változott a görcs az idő múlásával? ha lehet, készíts videófelvételt a görcs alatt
A rohamok pontos leírásának előnye, hogy a neurológus jobb képet kap a rohamokról, és így nagyobb eséllyel talál megfelelő gyógyszert.
Általában az első roham a 12 hónapos életkor előtt következik be. Ez egy klónusos (rángásos) roham , ami eléggé hosszan tart. Lehet a kezdetektől generalizált (a test mindkét oldalát ugyanabban az időben érinti) vagy lehet hemi-klónusos (csak a test egyik oldalát érinti).
Amikor a roham féloldali rángásos (hemi-klónusos), átterjedhet a test másik oldalára is. és így generalizálttá (általánosulttá) is válhat.
Amikor a roham meghaladja a 30 percet, azt status epilepticus –nak (epilepsziás státusz-nak) nevezzük.
Az orvosi vizsgálatok eredményei, beleértve az EEG felvételeket, kezdetben általában normálisak. Az elso˝ eseményt követo˝en napokon, heteken vagy hónapokon belül a rohamok visszatérnek és ismétlo˝do˝vé válnak.
12 és 18 hónapos kor között 1 a klónusos (rángásos) rohamok gyakoribbak, de rövidebbek.
1 és 5 éves kor között más típusú rohamok jelennek meg. Gyermeke rohamai bármikor jelentkezhetnek, nappal vagy éjszaka. Ezek lehetnek hosszan tartóak és kialakulhat status epilepticus is, mely néha intenzív osztályon való kezelést igényel.
Ezek a rohamok a következők:
• görcsös rohamok (generalizált tónusos-klónusos / általánosult megfeszüléses-rángásos, generalizált klónusos/általánosult rángásos vagy hemiklónusos/egyoldali rángásos). Ezek jelentkezhetnek az egész élet folyamán;
• mioklónusos (izomrángásos) rohamok: ez lehet egyszeri, de naponta többször is előfordulhatnak. Ezeket környezeti tényezők válthatják ki, mint a fényingerlés, villogó fény vagy a szem becsukása. A mioklónusos (izomrángásos) görcsök erőssége változó, lehet enyhe rángás a test egy vagy néhány részén , de a fejet és a törzset is érintheti, melyet néha elesés követ. Ezek többnyire nappal jelentkeznek, álmosság során ritkulnak és mélyalváskor eltűnnek. Előfordulhat, hogy gyermekénél sohasem tapasztalja ezt a fajta rohamot;
• atípusos absence: amikor úgy tűnik, mintha gyermeke elrévedne, a saját világában lenne elveszve. Ezek a „távollétek” néhány másodperctől néhány percig tarthatnak. Ez a fajta roham a serdülőkorig fennmaradhat;
• fokális rohamok (az agy egy bizonyos körülírt területéről kiinduló rohamok): nehéz leírni ennek a rohamfajtának a fizikai megnyilvánulását. Jelentkezhet a fej és/vagy a szem elfordulása, az arcizmok vagy az egyik végtag klónusos rángásai, a reagálás hiánya, az izomtónus elvesztése, vagy sápadtság, nyálfolyás, elkékülés (cianózis) és a légzés megváltozásának formájában.